Advent

Tavaly fogadalmat tettem, hogy nem december közepén kezdek görcsölni és kergetem őrületbe 5 tagú családomat a karácsonyi előkészületekkel.

Ebben az évben már novemberben elkezdjük a lakás díszítését, ajándékok becsomagolását... Módszeresen. Kényelmesen. Jókedvűen. Na, ezt a fogadalmamat sikerült is betartanom, így az idén már november végén (tegnap) elkezdtem az ordibálást a gyerekeimmel...

Soha, senkinek nem vallanám be, hogy a számítógépek, telefonok, Ipodok és egyéb elektromos kütyük számának növekedésével azonos mértékben növekszik a békésen eltelő hétvégék száma nálunk. Mindenki boldogan, elégedetten nézi, hallgatja, nyomogatja, amikor jövök én az adventi koszorú ötletével. Meg a kérdésemmel, hogy mivel készüljek a nagy napra.

Nagyfiam (22), a praktikus, minden évben felajánlja nekem, hogy együnk virslit karácsonykor, azt úgyis mindenki szereti, én meg üljek le melléjük tévézni.

A középső (13) tök komoly arccal próbált meggyőzni, hogy a tavaly félig megégett koszorú antik hatású, kár lenne hozzányúlni, tegyük gyorsan az asztal közepére, aztán nyomjunk egy amőbát onlájjjjn.

A lányom (12) biztosított a szeretetéről, és arról is, hogy a kedvenc (kb. 843. !) meséje végéig biztosan nem vesz a kezébe ragasztópisztolyt.

Na, ekkor borította el az agyamat a karácsonyi hangulat... nem szeretném elismételni miket mondtam és milyen hangerővel, az biztos, hogy 5 percen belül mindhárom gyerekem adventi lázban égett. Tudják, hogy nem vagyok az a föladós fajta.

Idei ötletem, hogy mindhárman készüljenek valamivel a vasárnapi, 1. adventi ebédhez, már meg sem rázta őket :) A nagy énekelt, hát, a hallását és énekhangját tőlem örökölte, sok vidám percet szerez a családnak, ha kedves kis dalocskákat dörmög. Az öccse verset olvasott föl (igen, igen, a neten találta), a kicsi pedig saját költeményét szavalta.Szerepelt benne a család, a karácsony és a szeretet szó, ennyi nekem már éppen elég.

Mosolygó szülők, kedves gyerekek ...és egy boldog szomszéd macska, aki a teraszon hűlő torta illatára jelent meg. A férjem levágta (dehogy, nem is bántotta!) a macska által megrágott részeket, majd felfaltuk, de csak négyen, mert kisebbik fiam azzal foglalatoskodott, hogy szemléletes, színes, fantáziadús bélférgeket rajzolt nekünk.

Nálatok hogy megy ez?

-vg-