Judy Cohen: Fogadjuk örökbe!

Kép forrása: G+, 555Makiko

Az iskola, ahol a gyakornokságomat töltöttem, egy demokratikus iskola volt Kirzat Onoban. Volt óvodájuk is és volt ott egy macska, aki rendszeresen bejárt az óvodába és a gyerekek azt mondták, hogy “Fogadjuk örökbe!”

Négy-­öt éves gyerekekről beszélünk.

Azt válaszoltuk nekik:
“Nos, mint tudjátok, ez egy demokratikus iskola, azaz a parlamentnek kell eldöntenie, hogy örökbe fogadhatjátok-­e a cicát vagy nem. Készen álltok rá, hogy a parlament elé vigyétek a kérdést?”

Mire így válaszoltak: “Hogyan készülhetünk rá föl?”

Az óvónőjük foglalkozott velük. Mindent megtanultak, amit kellett arról, hogy hogyan kell egy macskát gondozni, hogy mit eszik, hogy mikor kell állatorvoshoz vinni, hogy hogyan kell neki fekhelyet készíteni és azt is megtanulták, hogy hogyan kell az érveiket előadniuk a parlamentben.

Végig kellett gondolniuk, hogy van-­e pénzünk a cicára? Hogyan fogjuk előteremteni a pénzt, ha állatorvoshoz kell vinni és oltásokat kell kapjon? - érted.

Eljöttek tehát a parlamentbe, ez a négy­- és ötévesek képviseleti csoportja, előadták az indítványukat, amit a parlament elfogadott és ők örökbe fogadták a cicát.

Egy tanórán sem vettek részt, de szerintem igazán sokat tanultak.