Szilárd barátom tette fel a kérdést: nőként mi a véleményem arról, hogy Valentin napra valami szép kis gyémántos smukkot kell kapjak, különben még én is lúzer leszek, nemcsak a pasim.
Mondtam neki, hogy a barátaim egy üzleti tudáskurzus keretében lúzerképzést is tartanak, de azt állította, nem erre gondolt.
Ekkor kezdtem azt hinni, hogy rám akar oktrojálni valami gyémántos izét, bár kicsit se vagyok Bálint. Még a végén én is odakerülhetek Grafitember egyik rajzára.
Ezzel kapcsolatos kérdésemre azt mondta: egy gömbhal felesége írta a Fészbukon, hogy ő bizony gyémánt nyakéket kapott (pedig frankón nem aranyhal a férje, láttam), és a minimum, hogy ilyet kéne kapnia minden nőnek.
Kedvelem Szilárdot, ezért nem kezdtem el neki magyarázni, milyen ékszerek azok, amik elől nem ugranék el ha mégis hozzám szeretné vágni bármelyiket, de konkrétan ezek a sablonos, aranyos-gyémántos kombók akkor se kellenének, ha egy fél táskával megvehetnék egy óradíjamból. Mert tök lúzerségnek tartom a felvágást, miközben igénytelen sablonosság van csak mögötte.
Kénytelen voltam neki elárulni, hogy ő azért nem kapott tőlem Vuitton táskát Rolexxel, mert az előbbit kifejezetten rondának látom, a másik meg pont olyan sablonos, mint Gömbhalné ékszere.
Mutatok a kedvedért ízelítőt a nekem tetsző ékszerekből:
Ezekből nem készül szakmányban akárhány darab, az biztos. Elgyönyörködöm bennük, néha fel is veszem őket. De ettől még olyanok nekem mint a zsiráf, vagy az elefánt. Azok is tetszenek, de nem viszem haza őket. Minek?
Értem én, hogy biztonsági őr, meg kamerák, meg biztosító, meg minden. És én hova menjek nyugodtan élni, ha otthon minden górcső alatt van? Egy egészségeset nem tudnék szellenteni anélkül, hogy ne készüljön róla hangfelvétel meg látlelet.
Ha végképp annyi pénzem lesz, hogy a magam kedvére tehetek meg mindent, ami csak eszembe jut, valami olyan helyre szeretnék nyaralni járni, ahol a vadászok is tudják értékelni az életet.
Mondtam neki, hogy a barátaim egy üzleti tudáskurzus keretében lúzerképzést is tartanak, de azt állította, nem erre gondolt.
Ekkor kezdtem azt hinni, hogy rám akar oktrojálni valami gyémántos izét, bár kicsit se vagyok Bálint. Még a végén én is odakerülhetek Grafitember egyik rajzára.
Ezzel kapcsolatos kérdésemre azt mondta: egy gömbhal felesége írta a Fészbukon, hogy ő bizony gyémánt nyakéket kapott (pedig frankón nem aranyhal a férje, láttam), és a minimum, hogy ilyet kéne kapnia minden nőnek.
Kedvelem Szilárdot, ezért nem kezdtem el neki magyarázni, milyen ékszerek azok, amik elől nem ugranék el ha mégis hozzám szeretné vágni bármelyiket, de konkrétan ezek a sablonos, aranyos-gyémántos kombók akkor se kellenének, ha egy fél táskával megvehetnék egy óradíjamból. Mert tök lúzerségnek tartom a felvágást, miközben igénytelen sablonosság van csak mögötte.
Kénytelen voltam neki elárulni, hogy ő azért nem kapott tőlem Vuitton táskát Rolexxel, mert az előbbit kifejezetten rondának látom, a másik meg pont olyan sablonos, mint Gömbhalné ékszere.
Mutatok a kedvedért ízelítőt a nekem tetsző ékszerekből:
Tahiti gyöngyékszer világverseny győztese | Tahiti gyöngydíszes platina és arany gyűrű |
Ezekből nem készül szakmányban akárhány darab, az biztos. Elgyönyörködöm bennük, néha fel is veszem őket. De ettől még olyanok nekem mint a zsiráf, vagy az elefánt. Azok is tetszenek, de nem viszem haza őket. Minek?
Értem én, hogy biztonsági őr, meg kamerák, meg biztosító, meg minden. És én hova menjek nyugodtan élni, ha otthon minden górcső alatt van? Egy egészségeset nem tudnék szellenteni anélkül, hogy ne készüljön róla hangfelvétel meg látlelet.
Ha végképp annyi pénzem lesz, hogy a magam kedvére tehetek meg mindent, ami csak eszembe jut, valami olyan helyre szeretnék nyaralni járni, ahol a vadászok is tudják értékelni az életet.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
A megjegyzések moderáltak, így nem jelennek meg azonnal.