Nem tudom milyen címet adhatnék ennek

H. Rozália története:

Kinn álltam a piacon a tejfölt és túrót árusító hölgy előtt. Jött egy idős házaspár, megálltak a pultnál. Marika szokásához hűen megkérdezte mit kérnek, kóstolót is felajánlott.

A házaspár csak állt, szatyrukban néhány zacskó chipssel nagyokat nyelt a pult előtt, majd azt mondták nekik ilyesmire nem telik, mert kevés a nyugdíj.

Már láttam Marikát mozdulni, hogy becsomagol nekik valamennyit újévi ajándékként, mikor a bácsi folytatta:

De majd a jövő héten megjön az emelt nyugdíj! Akkortól jó világunk lesz!
Mit tetszenek kezdeni az emeléssel? Mennyire tetszenek számítani?
Orbán Viktor jó ember! Megígérte, hogy mind a kettőnk nyugdíját megemeli 24.000,- forinttal. Az majdnem 50.000 lesz kettőnknek havonta. Idén a tengerparton nyaralunk!

Nem tudtam megszólalni se hirtelen. Marika viszont kapcsolt és azonnal rákérdezett:

Meg ne haragudjon Bátyám, de mennyi a nyugdíjuk most?
Az enyém 54.000, az asszonyé 42.000 havonta.

Kérdésem:

Hogyan kellett volna megmondani nekik, hogy egyikük 72, másikuk 56 forintot fog kapni havonta? (Olvasói megjegyzés alapján utánaszámoltam, Rozália tévedett. Az összegek: 864,- Ft és 672,- Ft.)

Az nagyjából 10 dkg házitúrónyival több egy hónapban... Aminek az ára az elmúlt 10 évben egy forintot se emelkedett...